Mivel az álmaim már célokká váltak, nem tudok rájuk úgy tekinteni, mint valami kis képzeletbeli csodára, ami vagy bekövetkezik, vagy nem. Én úgy vagyok vele, hogy vagy teszek értük, vagy nem érem el őket. Jelenleg kettő ilyen van most az életemben:
1, megkapni a gyakornoki munkát az álomcégnél. Egy utolsó forduló van hátra, ahol eldől a dolog. Szóval nagyon jól kell teljesítenem, és itt tényleg minden már csak rajtam fog múlni.
2, júliustól (bár ez az álomcégtől is függ:P) kimenni fél évre dolgozni Barcelonába. Bár azt hiszem az az a hely, ahonnan nem is lesz majd kedvem hazajönni. Elsődleges cél elhelyezkedni a szállodaiparban, megtanulni folyékonyan beszélni spanyolul (ehhez biztos, hogy nagyon lentről kell majd kezdenem, mert a legtöbb pincér munkához is folyékony angol és spanyol kell).
Szóval ez most a cél, nem akarom, hogy bármi eltántorítson:)
(ja és most rettentően elegem van az itthoni légkörből, menekülnék el innen. Unok mindent itthon, és alig várom, hogy sokat dolgozhassak, annál kevesebb időt kell majd itthon töltenem. Yeah...)
Utolsó kommentek