Az életem és más érdekességek:)

Van már jónéhány tervem 2016-ra, lássuk is ezeket:

- Munka: szeretném, ha februárban határozott idejű szerződést kötne velem a munkáltatóm. Szeretnék a top 10 tanácsadó között lenni a cégben, és szeretnék rengeteg sok bevételt generálni.

- Szeretnék lefogyni min. 55 kilóra. Jó lenne edzőterembe járni, eljárni a Margitszigetre futni, beszerezni egy All You Can Move kártyát.

- Szeretnék egy olaszországi körutazásos-autós nyaralást, felfedezni Toszkánát Ádámmal, süttetni a hasunkat a tengerparton, megismerni az apró falvakat.

- Jó lenne legalább 5000 oldalt elolvasni!

- Szeretnék varrni, örülnék, ha meglenne ehhez minden körülmény.

- Szeretnék továbbra is békességben lakni Ádámmal a közös otthonunkban :)

- Jó lenne, ha tudnék félretenni egy kis pénzt, ugyanis egy nagyon komoly utazást tervezek 2017-re!

- Ha végre meglesz az autónk, szeretnék sokat belföldön kirándulni, aktív életet élni.

- Szeretnék olyan programokat megélni, amiket már régóta tervezek, de nem jöttek még össze: pl. zempléni kalandpark, óriáskerékre felülni a Deákon, elmenni a Rudas fürdőbe.

Egyelőre ennyi a terv, egyáltalán nem tűnik megvalósíthatatlannak, de minden célom elérésének nagyon örülnék :) Boldog új évet kívánok minden olvasómnak :)

KIEGÉSZÍTÉS

Nem nyugodtam, és egyre nagyobb kihívásokat állítok magam elé.

- Részt veszek a 2016-os könyv kihívásban. 50 könyvet kell elolvasni egy év alatt!

- Szeretném idén elérni a regisztrált 1000. kilométeremet a Runkeeperen (jelenleg 784 km-nél tartok), ebbe beletartozik a futás-sétálás-bicajozás, de mondjuk nagy része ennek futás volt eddig is, ez ezután is így lesz

Sziasztok!

Íme egy kis összefoglalás, mi valósult meg a 2015-ös tervekből:

- letenni a spanyol középfokú szakmai nyelvvizsgát márciusban: SIKERÜLT! És ezzel megszereztem a 2. diplomámat is.

- lefutni a félmaratont szeptemberben: ez sajnos nem jött össze, pedig tudom, hogy jövőre is terv lesz, de nem erőltetem - amikor úgy érzem, hogy kész vagyok rá, akkor lefutom majd

- munkámban sikeresnek lenni (jó sok embert kiközvetíteni a megbízóknak): azt hiszem, sikeres voltam és vagyok is a munkámban, bár mehet közben munkahelyet váltottam, de itt is elég jók az esélyeim!

- utazni belföldön, elmenni egy wellness hétvégére: voltam wellness hétvégén anyukámmal és tesómmal :) Sokat utaztam belföldön is, mivel rengeteg ügyfélnél jártam idén, jártam Sopronban, Debrecenben (háromszor is), Esztergomban, Nyíregyházán, Miskolcon, Gyöngyösön, Hatvanban, Vácon, Visegrádon, Balatonon. De amire nem számítottam, hogy nagyon sokat voltam külföldön! Jártam Prágában, Krakkóban töltöttem 5 napot, voltunk Szlovéniában 1 napot és egy egész hetet nyaraltunk Horvátországban, ami életem egyik legszebb hete volt :) 

- varrni! sokat! ehhez tavaly elég lusta voltam, idén szeretnék benne tapasztalatot szerezni: sajnos ebben egyáltalán nem fejlődtem. Anyukám megjavíttatta a varrógépünket, így van egy működő gépem, csak éppen a környezet nem adott - nincs olyan asztal, amin elférnék. Szóval ez még várat magára, de nem adtam fel, cserébe Bogi barátnőmnek kötöttem egy sálat kézzel. Az is valami :)

- sok-sok programot (színház, cirkusz, musical, új bárok-éttermek megismerése): sok minden volt, a teljesség igénye nélkül: füvészkert, állatkert, cirkusz, arborétum, VOLT fesztivál, sok-sok új étterem, rúdtánc, sok baráti találkozó, még több előadás a MÜPA-ban és az Erkelben, Ákos koncert.

- sokat szeretnék olvasni, ha lehet még többet, mint 2014-ben :): ez sajnos nem valósult meg, 2015-ben kevesebbet olvastam, mint tavaly. Sok dologra lehetne fogni (pl. elolvastam az Elfújta a szél c. könyvet, ami majdnem 1000 oldalas, azzal hónapokon át küzdöttem), de a konklúzió annyi, hogy jövőre tudatosabban kell időt fordítani az olvasásra.

- jó lenne venni egy kicsi kocsit, de ez az anyagiaktól függ, nem csak tőlem. Ez inkább csak egy elképzelés, semmint terv :): nem vettem kocsit, mert időközben beköltöztem a belvárosba, így most nincs rá szükség. Jövő márciusban Ádám vesz kocsit, így azt én is tudom használni/vezetni, nincs most szükség sajátra.

Ezek jöttek idén össze, összefoglalva ez egy sikeres év volt, de a bővebb infók a következő blogban jönnek majd!

Sziasztok!

Bár az előző posztban már elég sok infót lelőttem, de azért itt is mindent összefoglalnék:

- 2015-ben 3800 oldalt olvastam, ami 2010 óta több, mint 33.000 elolvasott oldalt jelent :)

- ez az év sok szakmai kihívást jelentett: sikeres voltam az előző munkahelyemen, én lettem a cég egyik legtöbbet termelő dolgozója, projektvezető lettem egy nagyszabású beruházás kapcsán (összesen kb 8 embert vezettem), új projektbe vágtam a LinkedIn kapcsán, előadásokat és tréningeket tartottam több száz ember előtt, jártam üzleti úton Prágában. Ha egy kicsit tovább maradok a cégnél (kb 2 héttel), akkor én lettem volna a mérnöki csoport vezetője. De a cég nem fizetett időben bért, a cafeteria elemekért könyörögni kellett, voltak bónusz megvonások, és számomra nem elfogadható döntések az ügyvezető részéről. LinkedInen megkeresett a Hays, én ezek miatt a szarságok miatt nyitott voltam (bár aktívan egyáltalán nem kerestem állást). Eredetileg IT részre akartak tenni, de látták, hogy a mérnöki terület áll hozzám közel, és bár ott nem volt szabad hely, csináltak nekem egyet. Ez augusztusban történt, febr. 10-én jár le a fél éves határozott idejű szerződésem, de már most a bevételi tervem 150%-án állok (pedig elég magas a léc, de jó cégeket és projekteket kaptam). Sok lehetőséget látok magam előtt, és érzem, hogy ez csak a kezdete mindennek.

- tesóm terhes :) Jövő áprilisban fog születni a leendő keresztfiam, Ákos, akit alig várunk már! Nem volt még a családban ilyen pici baba, nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy milyen pelenkázni, milyen az igazi babaillat :)

- sokat edzettem az évben, a futást csak szakaszosan csináltam, de mellette nekikezdtem a BBG edzéstervnek is, ezt egy ausztrál lány találta ki. Nagyon szép változást hozott a heti 3 edzés, csak a hideg beköszöntével nem tudtam tovább csinálni, meg költöztünk is, nem volt rá időm. Jártam rúdtáncra, amit március táján abba kellett hagynom a rengeteg munka és a spanyol miatt, tetszett a sport, de gyenge izomzattal nem sok örömét leli benne az ember, meg kell hozzá erősödni :) Próbáltam odafigyelni a mozgásra, a kajálásra sajnos kevésbé.

- Ádám :) Nem egyszerű a kapcsolatunk, nem jön minden könnyen, komolyan megdolgozunk a boldogságért. Már 1 éves és 2 hónapja vagyunk együtt, és most decemberben úgy döntöttünk, hogy összeköltözünk. Így az egész hónap költözésről, pakolásról, dobozokról, rendetlenségről szólt, de talán már egész jól állunk. Imádjuk a lakást, a környéket, a közös otthonunkat, hogy egymáshoz érhetünk Haza, hogy minden problémát közösen kell megoldanunk. Eddig az összeköltözés csak jót tett velünk, sokkal nehezebb volt az életünk külön. Sokat segít a háztartásban, bármikor számíthatok rá, jól kiegészítjük egymást, imádom, hogy ő napközben bármit el tud intézni, imádom, hogy esténként van 1-2 órám magamra, mert ő dolgozik. Tudok edzeni, olvasni, sorozatot nézni, vasalni, bármit :) Karácsony szuperül telt, végig egymás családjával voltunk.

- Voltam a VOLT fesztiválon újra, John Newman koncertje fenomenális volt, imádtam :) Eljutottam egy Ákos koncertre is, amire nyertem a jegyeket Twitteren :)

- Letettem a spanyol nyelvvizsgát, jeeeee :) Sokat jártam külön tanárhoz, sokszor este 9-éjfél között gyakoroltam munka után, rengeteget túlóráztam abban az időszakban. Kemény volt esténként és minden hétvégén tanulni, gyakorolni, tanárhoz járni, de sikerült a nyelvvizsga, így meglett a 2. diplomám! Jó sok év kellett hozzá, de végre lezártnak tekinthetem ezt a projektet is.

- voltam wellness hétvégén anyukámmal és tesómmal :) Sokat utaztam belföldön is, mivel rengeteg ügyfélnél jártam idén :) Persze inkább a kirándulós belföldi utazásokat szerettem volna megélni, de azt majd jövőre. Jártam Sopronban, Debrecenben (háromszor is), Esztergomban, Nyíregyházán, Miskolcon, Gyöngyösön, Hatvanban, Vácon, Visegrádon, Balatonon. De amire nem számítottam, hogy nagyon sokat voltam külföldön! Jártam Prágában üzleti úton, de sajnos a városból keveset láttam. Krakkóban töltöttünk el 5 napot, ami csodálatos volt, az airbnb szállásunk szuper volt, a város csodálatos, régi vágyam teljesült: eljutottam Auschwitz-ba. Itt tudatosult bennünk Ádámmal, hogy mennyire jól megvagyunk együtt, pedig egy utazás nem kevés stresszt és nehézséget hoz egy kapcsolatba. Voltunk Szlovéniában is egy napot, de sajnos elég rossz időnk volt. De szuper éttermet találtunk tripadvisor alapján, jót sétáltunk, szóval ez is egy nagyon jó kis nap volt. De az abszolút favoritom a nyaralásunk volt Horvátországban. Nagyon last minute sikerült megszerveznem, konkrétan kitaláltam kedden, és szombaton már a vonaton ültünk Brac szigete felé. 18 órát utaztunk, volt egy sétánk Zágrábban is. A szállásunk csodálatos helyen volt fillérekért (airbnb:)), imádtuk a közös vacsikat, a sok búvárkodást, a bicajozást 40 fokban, a hideg tengert, az összebújásokat, a naplementéket, az esti sétákat, mindent. Életem egyik legcsodálatosabb hete volt, bármikor újrakezdeném, és alig várom a következő nyaralást, bárhol is legyen az! 

- volt idén sok program, de még többet szeretnék :) Voltunk cirkuszban, állatkertben, arborétumban, füvészkertben, VOLT fesztiválon,  rengeteg új étteremben Magyarországon és külföldön is, jártam rúdtáncra, sokat találkoztam a barátaimmal, sokat voltam a Müpában/Erkel színházban, jó pár darabban meglestem Ádámot, vigyáztam tesómék házára többször is, voltam Ákos koncerten (nyertem ingyen jegyet:))

Várom a 2016-os évet, mert sok lehetőséget látok benne! Alig várom, hogy újabb vágyaim teljesüljenek, újabb terveket valósítsak meg, és hogy újabb célokat tűzzek ki magam elé!

- letenni a spanyol középfokú szakmai nyelvvizsgát márciusban

- lefutni a félmaratont szeptemberben

- munkámban sikeresnek lenni (jó sok embert kiközvetíteni a megbízóknak)

- utazni belföldön, elmenni egy wellness hétvégére

- varrni! sokat! ehhez tavaly elég lusta voltam, idén szeretnék benne tapasztalatot szerezni

- sok-sok programot (színház, cirkusz, musical, új bárok-éttermek megismerése)

- sokat szeretnék olvasni, ha lehet még többet, int 2014-ben :)

- jó lenne venni egy kicsi kocsit, de ez az anyagiaktól függ, nem csak tőlem. Ez inkább csak egy elképzelés, semmint terv :)

Ennyit szeretnék elérni 2015-ben, a többit pedig majd meglátjuk :)

Sziasztok!

Összefoglaló 2014-ről.

- 2014-ben olvasott oldalak száma: 5486 (+ most is olvasok egy könyvet, de ezt már csak jövőre számítom bele). Mióta számon tartom az olvasott könyvek oldalszámát, tehát 2010 óta több, mint 29.000 oldalt olvastam el! 

- dolgoztam a hostelben, aztán egy fejvadász cégnél, majd a belügyminisztériumban, és márciusban kötöttem ki a jelenlegi munkahelyemen. Nagyon szeretek itt dolgozni, egy kisebb magyar cégről van szó. HR Asszisztensként kezdtem el dolgozni, októberben pedig előléptettek, és most már HR Tanácsadóként tevékenykedem. Voltunk jó kis csapatépítéseken is: kalandparkban, főzőiskolában, és vitorláztunk a Balcsin is.

- elkezdtem felkészülni a félmaratonra, ám ez abbamaradt. De az év elején sokat futottam! És volt lehetőségem a Hunagoringen is futni :)

- elkezdtem rúdtáncra járni, bár még csak 7 alkalommal voltam. Érdekes és nehéz sport, egyelőre nagyon kevés hozzá az izmom (és a tehetségem is), de azért lelkesen járok

- Zolival szakítottunk júliusban. Ez nagyon fájt, azóta is fáj, azt hittem ő lesz az igazi, hozzá megyek majd feleségül és együtt neveljük majd az átok rossz gyerkőceinket. Nagy pofon volt az élettől, hogy Zoli ezt nem tudta elképzelni. A mai napig hiányzik a személyisége és az álmok, amiket köré építettem. Laktunk együtt, éltünk szeretetben és békességben, de sokat is vitáztunk, és sokat bántottuk egymást. Én valahogy januárban már éreztem, hogy nem ő az igazi. Ez ilyen belülről jövő érzés volt...így visszatekintve pedig hiszti volt, és csak felnagyítottam hibákat, és eldöntöttem, hogy azok miatt ő nem jó nekem. Pedig az lehetett volna, bár ahhoz ő is kellett volna:D

- szeptember óta ismerek egy srácot, akivel októberben összejöttünk, azóta macska-egér játékot játszunk, se veled se nélküled kapcsolatban élünk. Többször voltunk szakítás szélén, kétszer szakítottunk, szóval elég viszontagságos a kapcsoltunk. De mégsem tudunk külön lenni, valami visszahúz egymáshoz. Ő zenész, és az életvitele baromi messze áll az enyémtől, nem tudom mennyire lesz ez működőképes. Ő szeretne összeköltözni (nem lakott még külön nővel), én meg nem szeretnék addig együtt lakni, amíg nem látom, hogy ez működhet. Katyvasz az egész. Néha azt érzem hogy nagyon szeretem őt és kötődöm hozzá, néha pedig azt érzem, hogy nem bírom elviselni még egy perccel tovább, annyira bosszant. Ki érti ezt?:D

- voltam a VOLT fesztiválon :) Idén is imádtam, bár csak 1 napra jutottam le :) 

- sok kalandom és randim volt az elmúlt évben, nem apróztam el az ismerkedést :D Aktív Tinder felhasználó voltam, jó móka az az applikáció :D

-költöztem párszor: otthonról Csepelre albérletbe, aztán onnan haza, aztán onnan Zuglóba, majd Zuglóból vissza haza

- volt egy elképesztő, meglepetés szülinapi bulim, majdnem 50 résztvevővel :) Szuper emlék, olyan sokfelől érkeztek barátok, családtagok. Sőt, a szülinapom is elképesztő volt, Zoli szabadnapot vett ki, és egész nap együtt voltunk. A meglepetés szülinap előtt pedig elvitt kirándulni, estére pedig elintézte, hogy ne kelljen dolgoznom. Tökéletes volt mindkét nap!

- Bublé koncert! Na ez egy csúcspontja volt az évnek, hihetetlen koncert élmény, és kétszer meg is fogta a kezemet Bublé. Váááá, 

- Voltam egy kolléganőm esküvőjén Kecskeméten és egy másikon Erzsébeten, a hajósi pincefaluban Zoli társaságával, varrótanfolyamon, Milánóban 5 napot a munkatársaimmal/barátnőimmel, Egerben anyuval és tesómmal, kirándultam sokfelé Zolival (Börzsöny, Alcsút, Csókakő, Hollókő), voltam Marcival Szlovákiában

- elkezdtem a spanyol tanulást külön tanárral. Nyelvtanfolyamra is akartam volna menni, de az nem indult.

- sokat voltam étteremben, és sok előadáson is voltam (3 MÜPA előadás, Cirkusz)

- az ELTE-s baráti társaság továbbra is egyben van, 7 év után is :) Karácsony előtt megint együtt voltunk a Bakonyban. A BGF-es társaságból a lányok együtt maradtak, szoktunk találkozni. A hosteles lánycsapat is egyben van, kéthavonta talizunk és megbeszélünk mindent. És a mostani munkahelyemen is szuper a csapat, sok időt töltünk együtt munkaidőn kívül is :)

Nagyjából ezek voltak a legfontosabb események 2014-ben :)

Sziasztok!

Hagyományos újévi posztírás következik, ha már évközben nem aktivizáltam magam :D De előtte számot vetek a 2014-es évvel, lássuk, mennyire jöttek össze a tavalyi elképzelések:

- letenni májusban a szakmai középfokú nyelvvizsgát:  ez sajnos nem jött össze, viszont csak eltolódott az időpontja

- áprilisban lefutni a félmaratont: elkezdtem a felkészülést, szép tisztességesen edzettem is, de kicsit lesérültem, nagyon fájt egy izmom a combomban (még ortopédián is voltam vele), így a sérülés miatt abbahagytam a felkészülést

- megtanulni rendesen parkolni:D: ez önhibámon kívül nem valósulhatott meg, március óta nem vezettem autót, a miénk tönkrement és áll a garázsban, mást meg nem tudok most vezetni :(

- találni egy HR-es munkát: na végre valami, ami összejött :)) Találtam HR-es munkát, szeretem is, ez jobban össze se jöhetett volna!

- szépen visszafogyni a "verseny" kinézetemre: visszafogytam a szakítás után, nagyon jól néztem ki, de azóta megint visszakúsztak a kilók (karácsony, párkapcsolat, zaba, ülő munka, futás nélküliség)

- nyáron elutazni egy dél-olasz körútra Zolival és a családjával: senki nem ment sehova:D Mindenki csóró volt...

- összeköltözni Zolival valami aranyos kis albérletbe VAGY kiköltözni együtt külföldre (Skandinávia a cél, hogy elhelyezkedhessen a szakmájában:), és ez utóbbi nem cél, csak egy lehetőség): ezt is sikerült abszolválni! Összeköltöztünk Csepelen, onnan 1 hónap után eljöttünk, majd összeköltöztünk Zuglóban, ahol 3 hónapot laktunk együtt. Majd szakítottunk. Hát, legalább kipróbáltuk az együtt élést :)

Ezzel a kedves poszttal igyekszem Titeket is motiválni arra, hogy írjatok már fél évente egy bejegyzést:D És mivel pár terv egészen jól alakul a 2014-es tervekből, úgy érzem, hogy ildomos ezekről írni :)

Májusban nem fogom letenni a középfokú szakmai nyelvvizsgát, mert a félmaratoni felkészülés és az új munkahely miatt nem hiszem, hogy ez menne. De nem baj, attól még rajta vagyok az ügyön, és megcsinálom majd! Az előző mondatból adódik, hogy áprilisban lefutom a félmaratont, erre elkezdtem már az edzéstervem teljesítését. Mivel alig sportoltam az elmúlt 3 hónapban, kva nehéz most, sokkal többet kell teljesítenem, mint amennyire képesnek érzem magam. De csinálom, mert elhatároztam magam. Heti 5 futóedzésem van, ami a mostani 0- mínusz 5 fok között kissé nehézkes, alapból maga a táv lefutása is küzdelmes emberi körülmények között, hát még ilyen hidegben:D De nincs kifogás, nincs hiszti hogy hideg van/fáj a fejem/izomlázam van/fáradt vagyok/álmos vagyok/nincs kedvem/Zolival akarok lenni/nemrég ettem/ésatöbbi, hanem mindig úgy kalkulálom az életemet, hogy a tervezett táv kisebb módosításokkal, de beleférjen az életembe. Nem könnyű, főleg a 12 órás  össze-vissza nappalos-éjszakás életvitelem mellett, de nem megoldhatatlan. 

Ami még újdonság, hogy február 17-étől új munkahelyen fogok dolgozni! Valóra vált egy olyan álmom, amit már 4 éve dédelgetek magamban. Nem tudom, hogy mennyire fog tetszeni, vagy mennyi leszek jó benne, de évek óta ezen a területen szeretnék dolgozni, és most végre lehetőségem is lesz rá. Tehát junior researcher-ként fogok dolgozni egy olyan fejvadász cégnél, akik kizárólag közép- és felsővezetőket vadásznak le különböző szektoroknak (bankoknak, gyártó cégeknek, IT-s cégeknek). A munkahelyem 50 percre lesz otthontól (a mostani is pont ennyi), viszont sokkal barátságosabb a környék. Igazából ez egy elit környék, Svábhegy, csupa újgazdag ember/család. 9-től fél 6-ig van a munkaidő, tehát nem kell iszonyat korán kelnem, és a legnagyobb tömegben mennem a sok zombi-emberrel:D Kötelező lesz a business casual öltözet, tehát be kell táraznom csupa elegáns, irodai szerelésből, alig van 1-2 ilyen darabom, úgyhogy ez még egy nagy kihívás lesz...Félek nagyon az új helytől, nagy kihívás lesz, de biztos vagyok benne, hogy rengeteget fogok itt tanulni. És végre nem kell éjszaka dolgoznom, szabadok lesznek a hétvégéim, este mehetek sportolni, nem az lesz hogy este fél 8-kor végzek a munkában és onnan már csak hazaesni lesz erőm...

Az új munka folyománya (amennyiben beválik!),  hogy március végén szeretnénk összeköltözni Zolival. Ezt már 2 héttel a járásunk után megbeszéltük, hogy ez lenne a lehető legjobb, ami történhetne:D Azóta is rajta voltunk a témán, csak hát az anyagiak nem úgy engedték...Most sem dúskálunk a pénzben, de bele akarunk vágni, közös otthont szeretnénk, közös háztartást, közös életet. Február 7-én leszünk fél évesek, ami szintén nagy szám, tekintve az előéletemet:D Kinéztük már a kerületet, ahonnan mindkettőnk munkahelye 30 percre lenne (tekintve hogy a város két külön szegletében dolgozunk, ez egész jó:D), sőt, otthontól is csak 30 percre lennénk. Csak itt meg az ingatlanárak elég magasak:S Nagyon izgulok, alig várom már, hogy este vmi finom vacsival várhassam haza, vagy hogy egy hosszú munkanap után HAZA mehessek hozzá, ne hozzám és hozzád legyen az opció :) Remélem az anyagiak is úgy alakulnak majd, hogy ki tudjuk gazdálkodni. És remélem, hogy az együttélés is menni fog:D

Még egy aprócska, inkább viccesebb hír: a hostelben múltkor fotózás volt, és szerencsémre pont én dolgoztam, tehát kamu vendéget is eljátszom, és a recepcióst is én alakítom, szóval a hostel legújabb képei, ami mindenhova felkerülnek majd (honlap, FB, booking, az összes szállásfoglalós oldal, ahol a hostel fent van), na azokon én fogok díszelegni:DDDD Gyönyörű búcsúajándék :P 

Ezek vannak most, a futás-új munkahely- albérlet kombó elég rendesen leköti az agyamat, mindig vmin gondolkodom:) Szóval hajrá nekünk, és persze hajrá nektek is, bármihez kell majd a jószerencse:)))

Van sok tervem 2014-re, ezek nem fogadalmak, hanem szimplán olyan dolgok, amik idén be kellene, hogy következzenek:

- letenni májusban a szakmai középfokú nyelvvizsgát

- áprilisban lefutni a félmaratont

- megtanulni rendesen parkolni:D

- találni egy HR-es munkát

- szépen visszafogyni a "verseny" kinézetemre, 

- nyáron elutazni egy dél-olasz körútra Zolival és a családjával

- összeköltözni Zolival valami aranyos kis albérletbe VAGY kiköltözni együtt külföldre (Skandinávia a cél, hogy elhelyezkedhessen a szakmájában:), és ez utóbbi nem cél, csak egy lehetőség)

Ezek most a legfontosabb tervek, meglátjuk melyik hogy valósul meg:) 

Olyan felemás érzéseim vannak, hangulat ingadozásokkal, pár nap nagyon fent után jön pár nap nagyon lent, és nem tudom, hogy ez miért van. Karácsonykor úgy éreztem, hogy minden tökéletes, boldog vagyok, tele vagyok energiával, tervekkel, célokkal. Ma pedig úgy érzem, hogy semmi sem stimmel az életemben, minden el van baszódva, és nem érzem úgy, hogy okom lenne a boldogságra, és nem is tudok örülni semminek sem, sőt még a jó dolgokban is csak a szart látom. Miért van ez???? Miért kell, hogy az év utolsó napján ilyen legyek? Mitől lehetne ez a nap is olyan szép, mint a karácsony? Valami baj lehet az agyammal:S Mondjuk alapból azt hiszem ezt a napot utálom a legjobban az évben, évek óta gyűlölöm a szilvesztert, ez idén sincs másképp:P

Egy hagyományom van ezen a magas színvonalú blogon: le szoktam írni, hogy hány oldalt olvastam az évben. 2013-ban 4791 oldal volt az adag, ez a tavalyi évhez képest szinten tartás, a korábbiakhoz képest hanyatlás, úgyhogy jövőre össze kell magam szedni. 

update. elmentem futni egyet a terembe, lépcsőztem is, utána beugrottam egy szoliba barnulni, majd vettem magamnak egy üveg tokaji aszút, tortilla chipset és szószt. Úgy voltam vele, hogy ez a nap legyen az enyém, adjak meg magamnak mindent. Befeküdtem egy kád habos vízbe, elkezdtem nézni a Hart of Dixie következő részét, bort ittam és tortillát ettem. Ezzel ünnepeltem az elmúlt évet és magamat :)

Boldog új évet nektek :)

szó szerint. Amikor átéltem a történteket, a végére majdnem sírógörcsöt kaptam. Utólag mesélve nagyon vicces, és mindenki zseniálisnak tartja a legrosszabb randi történetét. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki überelni tudta volna. Ez az eset még márciusban történt, de úgy érzem hogy muszáj megörökíteni az utókornak:D 

Az egész eset úgy kezdődött, hogy kiderült: műteni kell az orromat. A neurológusom tudott ajánlani egy jó fül-orr gégészt az egyik kórházban, időpontot egyeztetett vele és el is mentem hozzá. Tisztáztuk a műtét időpontját, mi hogyan fog történni, stb. A dokim  egy kb 45-50 éves, alacsony, pufók férfi, önmagában a külseje alapján nem sok vonzó dolog volt benne, bár kétség kívül az orvos presztízs és a munkaruha sokat dobott a szexiségén. De azért nem túl sokat...Megműtött, és mikor az altatásból ébredeztem már fűzött, hogy menjek majd el vele síelni, meg hasonlók. Én azt sem tudtam hol vagyok, mindenre igent mondtam hirtelen:D 

Szépen lábadoztam, a doktor úr különös figyelemmel kísért, személyesen ő jött be vizitre, vicceskedett, humorizált, szolidan flörtölt. A szobatársaim szerint sikerült elég alaposan zavarba hoznom a doki bácsit:) Hazajöhettem vasárnap a kórházból, és kedden volt a szülinapom, amit ugye teljesen egyedül, a négy fal között tölthettem el. Jött egy rejtélyes sms, "boldog szülinapot", hosszas smsezés után kiderült, hogy a doki bácsi írt, a kartonomról kinézte a számomat, a szülinapom dátumára meg emlékezett. Hízelgő volt nagyon a figyelmessége, kezdett vonzóbbá válni a szememben. Aztán felhívott, sokat beszéltünk telefonon, aztán Viber-eztünk is sokat, egész kellemes élmény volt. Aztán következő héten vizitre voltam hivatalos, be is mentem hozzá, megkért, hogy tegeződjünk, aztán elhívott randira. Számítottam rá, hogy ez lesz, és úgy voltam vele, hogy egy randit megér a dolog, kíváncsi voltam, hogy ebből mi sülhet ki. Adtam neki hálapénzt, amit nem akart elfogadni, de én meg nem akartam az adósa maradni...azt mondta, hogy ebből a pénzből visz majd el vacsorázni. Ennek nagyon megörültem, nem rossz pénz volt az, jól bezabálhattunk volna belőle. 

A randi egy szombati reggelre datálódott, doki úr előbb érkezett 20 perccel, ő addig kint várt a kocsiban. Kimentem, megláttam, hogy egy ronda gyerekcsináló sapiban van, ezer éves kikopott barna bőrkabátban, és egy még régebbi piros Suzukiban...Én a lehető legkevésbé anyagias lány vagyok, de ezen igencsak meglepődtem, egy két helyen dolgozó, műtéteket végző érett férfi egy kis piros Suzukival jár?! Na oké, szálljunk be. Meglepetés vol.1: a kocsi nem indul, az akksi lemerült amíg kint várakozott rám. A jelenet a következő volt: ő tolta a kocsit, én próbáltam beindítani, ez kb. olyan 20 méteren át tartott majd feladtuk. Épp akkor érkeztek meg anyáék, így Laci bebikázta a Suzukit, és útra kelhettünk. 

Meglepetés vol.2: el kellett mennünk a lakásához, mert az éjszakás holmiját MUSZÁJ hazavinnie. Hosszas győzködés után sem tudott rávenni, hogy felmenjek vele, így kb 5 perc után feladta a dolgot, felment a kis pakkjával, majd visszajött.

Első állomásunk Esztergom volt, ahol útközben többször le akart taperolni, majd kérte hogy csókoljam meg. Én meg WTF arccal néztem rá, hogy ez most vicc vagy komolyan gondolja? Sajnos nem viccelt:D Én kitértem előle, meg mondtam neki hogy talán az erőszak nem a legjobb módja az egymáshoz közeledésnek:D Új iphone telója volt, ezért vmi beteges késztetést érzett arra, hogy folyamatosan fotózzon útközben. Szóval a beteg ember telefonján van vagy 30 kép rólam, sétálás közben. Megnyugtató a tudat. Következő állomásunk Dobogókő volt...felmentünk vmi hütte szerű helyhez, amit mondta hogy megmutat. Ez délután 2 körül volt, 4 órája voltam étlen-szomjan, a hüttébe csak benéztünk, azt nem kérdezte meg hogy innék-e egy teát vagy valami:D Megnéztük, szép a hely, nagyon jó, menjünk. 

Meglepetés volt.3., az EBÉD. Ugye ott volt sok ezer forint a hálapénzből, és a doki amúgy is azt mondta, hogy elvisz egy szuper helyre kajálni, amit ő nagyon szeret, mert jó a kaja. Na ez végre jobb kedvre derített (azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy az út alatt volt, hogy megpróbálta letaperolni a lábamat, közben szexuális jellegű célzásokat is tett, de közben ő komolyan azt hitte, hogy ebből lehet még igazi kapcsolat.). Szóval ebédünket a méltán híres Auchan kifőzdei során ejtettük meg, egy talponálló műanyag-tálcás helyen:DDDDD Ezzel alapjáraton nincs gond, ha 3 éve vagytok együtt és bevásárlás előtt beugrotok egy kajára. De első randin, egy 24 éves lányt ide vinni?:D Itt már menekültem volna haza, csak sajnos rettentő messze voltam az otthonomtól:( Én 2 palacsintát ettem (nem kérdezte meg, hogy inni kérek-e), ő 3 fogásos ebédet tolt le:D Azt hittem, ez az egész szürreális randi ennél nem lehet rosszabb. DE LETT!

Azt hittem végre hazaindulunk, hazavisz és örökre elfelejtem ezt a pokoli napot. A kocsiban megszólal: "szeretném, hogy megismerd a hétköznapi énemet", ezért be kellett mennem vele a Lidl-be vásárolni:D Bevásároltunk a gomba pörköltjéhez, vettünk neki azt amit kellett. Én kolbászoltam a sorok között jobbra-balra, egyszer csak megfordulok és kb fél centire volt tőlem a szája, ugyanis meg akart csókolni! Na itt már kikeltem magamból, hogy mi a faszt képzel magáról, undorító az erőszakoskodása és menjünk már...Oké, elindultunk hazafelé, de neki még fel kell vinnie a lakásába a cuccokat, amiket vett. MIII? Újabb 5 perc győzködés, hogy menjek már fel hozzá, és hogy nem fogja kinyitni a kocsit amíg nem ígérem meg, hogy felmegyek vele. Én pofán röhögtem, és mondta, hogy innen már prímán hazatalálok. Jaj nem, azt mégsem, akkor várjam meg a kocsiban. Kb. negyed órát volt fent a lakásán, őőő nem mernék ítélkezni, de lenne egy-két tippem hogy mivel töltötte az idejét (fúúj!). Aztán hazavitt, én sokkos állapotban lefeküdtem aludni, annyira kimerített ez az egész. Este már hívott, hogy másnap este is randizzunk, mert a mai tök jól sikerült:D Én szóltam, hogy talán nem így kellene bánnia azzal a nővel, aki meg akar hódítani, mire ő lebaszott, hogy minden nő ilyen selejtes mint én, soha nem elégszünk meg semmivel, és nem értékeljük a jót. Én mondtam hogy teljesen igaza van, rosszul döntök, de így döntök, úgyhogy szevasz!

Szerencsére sikerült egymás elfelejtenünk, egészen augusztusig. Akkor ugyanis a doki bácsi hívott:D Nem vettem fel, smsben kérdeztem tőle, hogy mit akar. A következő sms fogadott: "Szabin vagyok, van időm sok mindenre, hát érdeklődnék a hogylétedről:)" :D Nem hittem el. Felvilágosítottam hogy párkapcsolatban vagyok, boldog vagyok és ennyi. Fel is fogta szerencsére, azóta sem keresett. 

Ez a sztorija életem legrosszabb randijának, várom a véleményeket:DDDDD Nem ér nagyon savazni, elég büntetés volt az élettől már az is, hogy ezt át kellett élnem:P Ugyanakkor mélységesen elszomorító, hogy egy felnőtt férfi, aki ráadásul orvos, műtéteket végez, ennyire csökött legyen az érzelmek és az udvarlás terén. Sok apróság volt, amit nem is merek leírni, főleg a megjegyzéseit, de képzelhetitek, hogy azok milyenek lehettek...

Most közlési vágyam van, úgyhogy írok egy rövidke helyzetjelentést. Olyan hamar ősz lett, csak pislogok. Nem jön be ez a hűvösebb idő, ha lehetne mondjuk olyan márciusig hurcolnék magammal egy mobil radiátort:D Jó volt ez a nyár, csak olyan hamar eltelt, főleg, hogy 1 hónap csak az államvizsgáról és a tanulásról szólt:S 

Munkám még egyelőre nincs, az áhított HR-ben valószínűleg most nem is lesz:( De abszolút nem adom fel, sőt, ez továbbra is a tervem, de addig dolgozni kell, mert pénz nélkül nem lehet élni. Most két állásajánlatot kaptam, a kettő között kellene döntenem, de sok pro és sok kontra is van mindkettő mellett, így nehéz a döntés. Az egyik egy recepciós állás egy négycsillagos szállodában, a másik egy szintén recepciós állás egy luxus spa-ban. Szóval még töröm a buksimat, mérlegelek, Zolival is ezerszer átrágtuk már a dolgot. Majd csak meglesz a döntés:D Ugyanis a pénz most már konkrét dolgokra fog kellene (a ruhákon és sminkeken túl:D).

Zolival 1,5 hónapja vagyunk együtt, ami nem sok idő, de tekintve hogy összesen 5 éjszakát aludtunk külön, és szinte minden szabadidőnket együtt töltjük, úgy nézve elég sok idő:) A szerelmünk egyre erősebb és mélyebb, igazából ha róla és a kapcsolatunkról kell beszélnem, az másodpercek alatt átmegy nyálasba:D Úgyhogy visszafogom magam:) De a lényeg, hogy annyira jó együtt, hogy szeretnénk összeköltözni:) Ez reálisan szerintem január környékén valósulhat majd meg, alig várom:))))

Kicsit a szociális életem háttérbe szorult (ezt most egyáltalán nem bánom, egy percét sem áldoznám fel a Zolival töltött időnek), de azért igyekszem néha találkozni egy-egy barátommal. Hétvégén pedig Balatonalmádiba megyünk a baráti társaságommal, szerintem leszünk vagy 15-20-an, és viszem Zolit is. Remélem nagyon jól fogjuk magunkat érezni:)

Ezek vannak most, remélem a munka összejön, és minden más marad így:) 

Nem gondoltam volna, hogy én még lehetek ilyen szerelmes. Hogy ennyire odaadom majd magam valakinek, mindenestől, hogy van olyan ember, akivel legszívesebben életem minden áldott percét együtt tölteném és még akkor sem unnám meg. Menthetetlenül szerelmes vagyok, és a legjobb érzés szeretni egy olyan embert, aki önmagamért szeret. Hihetetlen, hogy ezt mennyit kerestem, mennyit küzdöttem, mennyit kívántam, mennyit sírtam, mennyit csalódtam, mire eljutottam idáig. Arra ami most van, úgy vigyázok, mint egy hímes tojásra, és hálát adok azért, hogy így alakult az életem. 

Minden reggel mosolyogva indul, mert ott vagyunk egymásnak, mert a másik szerelmes tekintetéből érezzük, hogy kerek a világ, megtaláltuk a helyünket. Egymás mellett, kéz a kézben, összeolvadt pillantásokban. Amíg ezt nem érzed, nem vagy szerelmes. Amikor majd ezt érzed, érezd magad a világ legszerencsésebb emberének :)

Mivel Elza is olyan rendesen írt múltkor bejegyzést, én sem maradhatok le:P Igaz, nem írtam már 3,5 hónapja, semmi gond:D Nem vázolnám fel az elmúlt időszakot, mert a csajok nagyvonalakban úgyis tudják, hogy mi történt velem. Szóval a jelenről: munkát keresek, kisebb-nagyobb lelkesedéssel. Van még egy kis tartalék pénzem, de vészesen fogy, úgyhogy muszáj leszek vmit találni. Eddig csak HR-es munkákra jelentkeztem, voltam interjúkon is, de mindkét pozíciónál érdekes módon, a következő kör előtt már megtalálták a jelöltet. Hát köszi:( Lehet elkezdek más pozícióra is jelentkezni, mert munka kell, meg nem is bírom már a tétlenséget. De azért elég jó dolog minden nap azt csinálni, amit akarok, mindenre/mindenkire jut időm. Van időm a futásra is, ma rendeltem meg az új futócipőmet, instant szerelem, alig várom, hogy végre itt legyen! 

Szeptemberben tesómmal megyünk a Nike félmaratonra, felesben futjuk le a távot, tehát olyan 10 km-t kell majd lefutnom. Érdekes, hogy régen 3-4 km-t tudtam csak lefutni, ez a táv szépen növögetett 5-6 km-re, de ott megállt a tudomány, és elpusztultam már ennyitől is. Aztán vérszemet kaptam, és kínoztam magam, hogy nagyobb távot tudjak lefutni, és lám, már képes vagyok a 10 km lefutására, sőt, tegnap előtt 12 km-t toltam le megállás nélkül. Olyan egyéni rekordokat döntök meg, hogy teljesen elámulok magamon és a fizikai teljesítőképességem határain. Most ez a 10 km-es táv bőven elég, ezt is egy óra lefutni, kinek van ideje/kedve több futáshoz?! Most az időmön kellene kicsit javítani, hogy a versenyen ne a mezőny legvégén kullogjak. Drukkoljatok :)

A szerelmi életem izgalmassága csúcspontján van, állandóan történik valami, a környezetem már nem tudja követni. De vajon hibás vagyok-e azért, hogy keresem azt, aki nekem kell és akinek én is kellek, és nem elégeszem meg azzal, amit nem is igazán szeretnék, csak kényelmes lenne belemenni?! Májusban volt egy egy hónapos kapcsolatom (kapcsolat?!:D), a srác két évvel fiatalabb volt nálam, és a komolysága+viselkedése nagyjából egy 14 éves kisfiú szintjén mozgott. Belementem az egészbe, mert jó volt valakihez tartozni, valaki mellé bújni és úgy elaludni. De érezhetően tarthatatlan volt a dolog, semmi értelme nem volt, ezért hamar abbahagytuk. Okos döntés volt szerintem:D Aztán jött maga a SOKK. Egy házibuliban kolbászoltam, ahol megismerkedtem egy sráccal. Barátnőm pasijának a legjobb barátja volt, 12 évvel idősebb mint én. Eldumáltunk, nem volt semmi vonzalom, semmi több. De hazafelé úgy alakult, hogy nála aludtam (pisilnem kellett, és nem volt kedvem még éjszakai busszal 1 óra alatt hazaérni). Ha két ember egymás mellett alszik, azért általában adja magát a helyzet. Nálunk is adta, szépen összejöttünk, és hajnali 7-ig beszélgettünk. 10-kor keltünk, majd dél körül megkérte a kezemet. Igen, jól olvastátok, és ez nem vicc (bár akkor még azt hittem!), igazi eljegyzési gyűrűt kaptam. Igent mondtam, mert jó mókának tűnt. Ez odáig fajult, hogy 2-3 hét alatt már összeírta a névlistát az esküvőre, helyet nézett, ahol elfér a násznép, és kérte, hogy mérjünk le engem az esküvői ruhához (egy ismerőse csinál ruhákat). Igazából első nap  szerelmet vallott, ami teljesen őszinte volt. Ő azóta is hisz abban, hogy neki én vagyok az Igazi. Ha ezt nem élem át, nem hiszem el, hogy ilyen megtörténhet. De ti higgyétek el, nem szoktam túlozni vagy kamuzni. Sokk volt ez az egész, ez a fiú bármit megtenne értem, ha bármit kérek, az teljesül, ha bármit akarok, akkor az úgy lesz. Nyilván pont itt van ennek a kapcsolatnak a buktatója, mivel nekem nem ez kell. Ráadásul részemről nem jött a szerelem, az, amikor érzitek hogy elpusztultok a másikért, és hogy fizikailag fáj a hiánya. Ilyet ezer éve nem éreztem, most sem, így tudtam, hogy ez az egész nem folytatható. Tehát 1 hónap után szakítottam. A srác azóta darabokban, totálisan szerelmesen, és bármikor visszavár. 

Na de itt még nem ért véget a sztori. Volt egy srác még talán június elején, közös ismerős által találkoztunk egy helyi focimeccsen (:D), én első pillantásra eléggé belehabarodtam. Én elkezdtem FB-on nyomulni (persze nem nagyon durván, de akkor sem nekem kellett volna...utólag könnyű okosnak lenni), találkoztunk még egyszer egy meccsen, ahol sok alkohol fogyott, és az est végére összejöttünk. 1 hétig FB-on leveleztünk, de ő semmit nem lépett, én pedig ezt meguntam, és lépni akartam. Erre ő azt reagálta, hogy vannak rendezetlen nőügyei, ezért most nem szeretne velem semmibe sem belebonyolódni, úgyhogy inkább ne találkozzunk. Én nagyon mérges és csalódott voltam, de ennyi, feladtam, nem küzdök olyanért, aki nem akar engem. Majd jött az ominózus FEZEN, ahol teljesen véletlenül összefutottunk...izzott körülöttünk a levegő, olyan feszültség volt kettőnk között hogy azt tapintani lehetett volna. Nem történt semmi több, csak táncoltunk meg beszélgettünk, meg elkérte a számomat. Na hát utána fel is hívott, és minden nap órákat beszéltünk. Aztán elmentünk egy újabb meccsre, előtte-utána kocsmázás, hazafelé pedig persze megint összejöttünk. De nagyon tartottam attól, hogy megint pofára esek, úgyhogy nagyon óvatos voltam...Aztán csak találkoztunk újra, nálam aludt, és szépen elkezdtek alakulni a dolgok. Persze még mindig nagyon gyenge lábakon áll ez az egész, de talán haladunk előre. Majd kiderül. Ami sajnos biztos, hogy totálisan odavagyok érte, nekem ő A férfi, hihetetlenül vonz minden szempontból. Egyszerűen elveszítem a józan ítélőképességemet, ha róla van szó. Persze óvatos vagyok, és egyelőre nem hiszek ebben az egészben, de majd úgyis kialakul, hogy érdemes-e bíznom benne, vagy sem. Szóval így állok most, érdekes a helyzet. Rám férne már egy olyan kapcsolat, ahol én is szerelmes vagyok:D 

Milyen fura, a múltkor belinkelt Rihanna számot ma végig sem tudtam hallgatni, annyira más hangulatban vagyok már. Pedig sokszor törik el mostanában a mécses, nagyon túlterheltem magam, de valahogy mégis más a hangulatom. Röviden a jelenlegi helyzetemről: továbbra is teljes állásban gyakornokoskodom, szeretem a munkát, csak nem bírom ezt a napi 8 órát egy helyben ülést. De azért baromira várom már, hogy vége legyen a gyaknak:D Emellé a munka mellé bejött újra a külföldi munkavállalókat közvetítő céges meló is, a jelentkezők anyagát nézem át, javítom, kommunikálok velük. Ez kb. napi 2-3 óra munka, mert most nagyon sok jelentkezőnk van, és egyedül rögzítek most minden új emberkét/régi emberkék anyagát. Na és akkor ha nem lenne elég a napi 10-12 órás meló, mellette még szakdogát is írok, konzultálok, interjút készítek, szabályzatokat és szerződéseket olvasgatok:D Brutál, és nagyon remélem, hogy időre kész leszek a szakdogával, szeretnék már ezzel végleg leszámolni. Sportra most semmi időm nem jut, amit látok és érzek is magamon, de sajnos ez most nem ennek az időszaka.

Heti egyszer időt szánok valamelyik baráti társaságra/barátnőre/barátra, mert muszáj néha kimozdulni, mondjuk ezek jól is esnek:) És hát itt van a pasi mizériám is. Most 4 hónapig ilyen se veled se nélküled kapcsolatban voltam Tomival,  sajnos ő alkalmatlan ember egy párkapcsolatra, ezt ő is tudja magáról, meg én is róla, így csak szenvedtünk egymás mellett, de különmenni meg soha nem volt erőm, pedig karácsony óta heti egyszer próbáltam magamtól őt elűzni, de nem sikerült. Most jutottam el odáig, hogy már nem érdekel, én ezt nem akarok, inkább ne legyen semmi, mint ez a szenvedés. Úgyhogy most újra randizom mással is, és reménykedem, hogy valami összejön, hátha:PPP De ha nem, az sem gond, mert már kaptam szerződést a Kanári szigetekről, mehetnék recepciósnak egy 5 csillagos szállodába, de még nem írtam alá a szerződést, nem akarom elkapkodni a döntést. 

Ezek vannak most, eléggé összevisszaság van most mindenben, de remélem minden sínen van, csak még döcögős az út:D Csak lesz ez jobb is, remélem hamarosan. Puszi csajok :)

Belefáradtam. 

Azt képzelem, hogy az életemben most fontos szerepet betöltő férfiak ott állnak egymás mellett, és fognak egy-egy madzagot. A madzag végén van a lufi, mindben a lelkem egy-egy darabkája. Szeretném, ha egy óriási olló elvágná az összes madzagot, és szabadon, függetlenül elszakadhatnának ezek a lélek darabocskák gazdájuktól. Szárnyalhatnának kedvükre, és megváltást hozhatnának.

Mindeközben ezt a levelet írtam életem nagy szerelmének: 

"Hiányzol. Akárhova megyek, ott vagy velem, együtt lélegzünk, még mindig. Talán örökké."

Jöhetne már valaki, aki megszabadít ezektől a kínoktól.

Lássuk, hogy mi is történt 2012-ben:

- 2 hónapot dolgoztam Mallorcán, szuper barátokat szereztem, sokat buliztam, csokibarnára sültem, találkoztam Rafael Nadallal, bebarangoltam a szigetet Gáborral

- voltam Barcelonában, körbebicikliztem a várost:))

- vettem egy Kindle-t, amit azóta is imádok:)

- lediplomáztam az ELTE-n ötösre

- fél évet dolgoztam a Hostelben, amit imádtam:) ott ismertem meg Bogit, akit azóta is imádok, és a többi lányt is nagyon-nagyon szeretem

- emlékezetes kalandjaim voltak több spanyol, egy olasz és egy horvát sráccal (international love:D). Az olaszba azóta is plátóian szerelmes vagyok:)

- voltam Horvátországban, Porec-ben kettesben tesómmal

- kivizsgáltattam a migrénemet, amiről orvosilag is kiderült, hogy van. Más baj szerencsére nincs az agytevékenységemmel:) Bár így derült ki, hogy az egy éve tartó eldugult orrom-orrcsepp függőségem hátterében orrsövény ferdülés áll, amit meg kell majd műteni

- felújítottuk a szobámat, gyönyörű színe lett, nagyon otthonos és csajos

- elkezdtem dolgozni egy 5 csillagos luxus szálloda HR osztályán gyakornokként

- folytattam a munkát a del REY-nél, tavasszal nagyon sokat dolgoztam, de ősszel is volt bőven munka. Kiállítottunk a BME külügyi börzéjén, a BGF karrier napján, előadást tartottam egy szakközép iskolában

- 1 vizsga híján sikeresen teljesítettem a legutolsó tanulós félévemet a BGF-en, úgyhogy már nem sok dolog választ el a diplomától:)

- elkezdtem szigorúan diétázni és heti 5-ször sportolni, 2 hónapig csináltam minimális "bűnözésekkel", de két hónapon át minden egyes nap minden kalóriát megszámoltam, és keményen edzettem. Meg is lett az eredménye, sikerült 3,5 kilót fogynom, a legkritikusabb helyekről. Nagyon szép eredményt értem el, büszke voltam magamra. Decemberben nem diétáztam, maradt a heti 2-3 sport, de tavasztól újra belevetem majd magam:)

- futottam sokat, itthon is, Mallorcán is. Indultam futóversenyen a tesómmal:) 

- továbbra is egyben van az ELTE-s baráti társaság, már lassan 5 éve <3 Idén Bujákon töltöttünk együtt 3 napot. Ugyanakkor a BGF-es társaság felbomlott, már csak pár emberrel tartom a kapcsolatot, de velük nagyon:)

- kétszer is volt nálam 3 napra a zalaegerszegi barátnőm. Azért elég jó, hogy az exemmel már nem tartom a kapcsolatot, de Barbival nem csak hogy megmaradt, hanem ilyen szuperré vált:)

- idén 4706 oldalt olvastam el, jóval kevesebbet, mint tavaly. De ez sem olyan rossz:)

- randizgattam ezzel-azzal, de nem jártam senkivel

Ennyi lett volna 2012. Így összeszedve egészen elégedett vagyok, persze megint úgy érzem, hogy semmit nem értem el/semmit nem haladtam előre, de visszaolvasva nem is annyira rossz. 2013 hozza majd az igazi változásokat, és remélem végre elkezdhetem ízlelgetni az utóbbi 5 év küzdelmének a gyümölcsét. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ez így legyen:) 

Nem szoktam ilyen képeket mutogatni, de nektek csajok szerettem volna megmutatni a változást:D Szóval 1 hónap diéta és heti ötszöri sportolás eredménye az, ami a két kép közötti különbség. Szerintem nagyon látványos a változás:) Sajnos most 4 napot bűnöztem, vagyis a normál diétás étrendem mellé befigyelt csokika, cukrászdából sütemény, Burger Kinges fagyi:P Itt volt a zalaegerszegi barátnőm 3 napot, és hát addig kicsit felfüggesztettem a diétámat. De 2 napja folytatom rendesen. Viszont a 3 nap alatt mindháromszor voltam edzeni, még Barbit is elvittem:) Azt írta most levélben, hogy izomláza van és hogy nagyon hiányzik neki a sport:P Szóval az előtte-utána kép:

Elég durva most a fősuli, utolsó félévre extrán bekeményítettek a tanárok, minden héten írunk ZH-t, és minden hétre van többféle házi is:S Plusz beadandók tömkelege, a múltkori irományom 20 oldal lett, de én csak egy apró szeletét csináltam meg a virtuális szállodánknak. Most 60 oldalnyi anyagot küldtünk be, de ez még nem a vége...Nagyon unom már, de csak 1 hónap, és VÉGE az óráknak:DDDD Ez mondjuk lelkesít:P

FB-on már láthattátok, hogy felvettek gyakornoknak Budapest egyik legexkluzívabb 5 csillagos szállodájába dolgozni, dec. 10-én kezdek:D Végre lesz rendszeres fizetésem, ami azért nem hátrányos:P Bár nem túl nagy összeg de jól fog jönni. Plusz kapok formaruhát, és ingyen kajálhatok (bár mások elmondása alapján a kaja fos/ehetetlen:D). Szóval alakul a karrierem, végre egy olyan munka, amit szerettem volna, és maximálisan hasznos lesz a későbbi terveimhez. Már csak abban reménykedem, hogy maga a munka is jó lesz...bár gyakornoki, úgyhogy olyan sok elvárásom nincsen, gondolom halálra fognak dolgoztatni:D 

A szerelmi életem "mesés", 1 éve vagyok egyedül. Mostanában rettentő vicces szituációkba keveredtem, például egy kocsmai halloween partin sikerült összejönnöm egy tökrészeg autószerelő sráccal (srác? 36 éves). Bár zseniális pillanatokat éltem át, de hát na...Edzőteremben is fel akart szedni egy srác, de ő is a NEM kategória. Más meg most nincs...De nagyon nagyon akarok már magam mellé valakit, annyira érzem a társ hiányát, baromi szar érzés ezzel naponta szembesülni. Mások olyan könnyen megtalálják az igazit, megelégszenek az egész jóval és boldogok tőle. Nekem miért nem megy?!

Kivizsgáltattam a migrénemet, voltam CT-n, MR-en, epileptológusnál, EEG-n, megvan minden lelet,  már csak a neurológushoz kellene bejelentkeznem, és akkor ő megmondja majd a tutit:D De amúgy semmi komolyabb bajom nincs, viszont a migrén jelenlétét kimutatta az EEG. Bár ez nem túl nagy újdonság:D

El akarok menni fodrászhoz, szeretnék hajsütővasat venni:P Lassan új fehérjepor is kell...Fogorvoshoz is kéne mennem, de az egy vagyon:S Plusz minden hónapban ugye telefonszámla, benzin, kontaktlencse, kondibérlet, kaja...Kész anyagi csőd. Múlt héten a kocsi lerobbant, el kellett vontatni. Szerencsére "olcsón" és nagyon hamar megcsinálta a szerelő, csak az idegeskedés volt sok:S De már működik Eprecske, minden nap használom:))

{Azért ide írom, hogy minél több emberhez eljuthasson ez a felettébb fontos információ:P}

Én égen-földön kerestem ezt az információt, de az internet csődöt mondott. A Spar-os zsírszegény túróról van szó, ugyanis a diétához elengedhetetlen alapkellék. Viszont a tápérték tartalom egyáltalán nem szerepel a dobozon, ami azért kicsit megnehezíti a számolós diétámat. 

Szóval írtam a Spar ügyfélszolgálatának, hogy azért vmi infót szolgáltassanak (szerintem így a polcokra sem kerülhetne egy termék), no mind1, 2 hét alatt válaszoltak is, úgyhogy közzéteszem az információt:)

Spar zsírszegény túró tápértéke

Átlagos tápérték 100 g termékben

Energiatartalom 400kJ / 95kcal

Fehérje 14,0 g

Szénhidrát 3,5 g

Zsír 2,8 g

2012.10.02-én belekezdtem a "drasztikus" életmódváltásba. Nagyon elégedetlen voltam már magammal, kb. 4-5 kiló felesleg van rajta, de az tényleg csak zsír, és borzalmas helyeken: a csípőmön (tipikus úszógumi), a hasamon, a fenekemen és a combomon. Nem olyan vészes, mert úgy öltözködöm, hogy ne látszódjon, de pont emiatt, csomó ruhát nem szívesen veszek fel. Engem nagyon zavar ez a pár kiló is, és hogy hiába futok, elég gyenge az állóképességem (nem tudok 5 km-nél többet lefutni, pedig az sem vmi nagy táv). Szóval úgy döntöttem, hogy belevágok a közepébe, elkezdek diétázni és sportolni is, remélve hogy így hamar látványos változás lesz, és tényleg lefogyom onnan a zsírt, ahol már évek óta ott tanyázik:D Többen kérdezték már, egyrészt azt, hogy miért akarok fogyni (hülye vagy, jó vagy így)... ez a kérdés hidegen hagy:D A másik pedig, hogy miért télen diétázok, miért nem nyárra akarok jól kinézni? TESSÉK? Mert nem érzem magam jól a bőrömben, és csak azért, mert nyáron hordunk fürdőruhát, nem fogok fél évet várni arra, hogy akkor majd márciusban elkezdek fogyózni, hogy nyárra vékony legyek...bahhhh...és amúgy télen is szerintem hordunk nadrágot és pólót, amin ugyanúgy látszik minden, elmegyünk fürdőbe/uszodába, vagy bulizni, ahol minden gramm ugyanúgy szembetűnik:D Na de ennyit az elméleti hátteréről, lássuk a gyakorlatot:D

A rendszer: napi ötször eszem, reggelire-ebédre mehet a szénhidrát, uzsira már inkább fehérje, vacsira pedig szinte csak fehérje. A napi kalóriabevitelem 1400 kal, ami elvileg ahhoz kell, hogy fogyni tudjak. Ehhez jön a tervek szerint 170 g szénhidrát, 26 g zsír, 120 g fehérje. Minden kaját lemérek, mindennek le van írva a tápanyag értéke, minden nap végén ezeket összeadom és nézem, hogy hova jutottam. Ezalatt az egy hét alatt az kiderült, hogy max. 1200 kalóriát viszek be a szervezetembe, pedig eszem rendesen, sokat is, nem vagyok éhes. De ez kevés, szóval előre minden napomat meg kellene tervezni, de úgy, hogy azt se tudom mikor hova megyek, nagyon nehéz. Ez a legeslegnehezebb része az egész életmódváltásnak: tudni, hogy a nap 3 óránkénti szakában hol leszek. És persze, hogy milyen alapanyagból gazdálkodhatok:D Végre főzök magamra, pl. csirkét soha életemben nem készítettem még elő/sütöttem meg, most már ez is megtörtént:) 100%-ig száműztem az életemből a cukrot és a finomlisztet, yeeee:D És olyan finom kajákat eszem:))) Egészségesen étkezem, eszem gyümölcsöt, ha elmegyek itthonról, ebédre fini szendvicset csinálok. Ehhez mindig lusta voltam az elmúlt években:$ Eddig még egyszer sem csábultam el, pedig tegnap az orrom előtt ettek egy baconos mindenféle szószos ropogós zsömléjű hamburgert...hát az nagyon fájt, de kibírtam:D Tegnap ittam egy sört, eddig ez a legnagyobb "kihágásom", de sztem simán belefér az életembe:P

Elkezdtem sportolni, edzőterembe mentem, és a havi bérlethez jár az edzői tanács is. Leültem beszélni a személyi edzővel, mondtam neki, hogy mit szeretnék elérni, ő meg összeállított nekem egy edzéstervet. Így fog kinézni heti háromszor a súlyzós edzésem: 35 perc kardió, fontos, hogy ne futás legyen, hanem bizonyos dőlésszögben menetelés/gyaloglás, mert az sokkal jobban zsírégető, mint a futás. Ezután jön a súlyzós rész, mellre, karra, hátra, bicepszre, aztán a lábas rész: fenékre, comfeszítőre, combhajlítóra, vádlira. Meg még ki tudja mire, ezeknek jegyeztem meg a nevét:D Meg van, hogy melyiket milyen gépen kell megcsinálni, hányszor, mennyi pihenőidővel. Aztán jön a hasazás, derékra kis munka, lábemelés, majd 25 perc kadrió, és végeztem is:D Ez így kb. 2 órás móka lesz, elég durva...és heti ötször akarok sportolni, háromszor a súlyzós edzés, kétszer csak kardió. Amúgy a terem nagyon jól felszerelt, kocsival 10 perc tőlem, a bérlet korrekt áron van, sokáig van nyitva a terem. És tele van pasival. Ami számomra teljesen újdonság volt, lesokkolódtam, hogy mindenhol vagy kigyúrt állatok vannak, vagy szexi szálkás fiúk:D Én meg csak pislogok, még azt se tudom, mi hogy működik:DDD De súlyzózni elég kevés lány jár, úgyhogy ott bizony felkelti a figyelmet a fiatal lány feladatvégzés közben:D Hát ezt még szokni kell, főleg ha nem lesz mellettem az edzőm:$ De amúgy imádom:DDDD A terembe járás érzést, azt, hogy bokáig izzadok, azt, hogy oda olyan emberek járnak, akik szeretnének tenni valamit magukért, még ha ez fáj is vagy nehéz, és hogy edzések után olyan szinten vagyok felpörögve, hogy úgy érzem meg tudnám váltani a világot:)))) 

Hát ez most a jelenlegi állás, még nagyon szoknom kell az új határaimat. Elszántással és akaraterővel eddig semmi gond nem volt, a 6 napból ötször edzettem:) És ma is mentem volna, de még fél órát sem tudtam volna lecsípni a napomból. Tudom, hogy sokakat ez a téma egyáltalán nem érdekel, és nem is várom el, hogy érdekelje, de azt igen, hogy tiszteletben tartsa azt, hogy nekem ez fontos. És amúgy egészségesen étkezni és sportolni nem hinném, hogy olyan nagy hóbort lenne. Hát ha lesz vmi jól kinéző változás magamon, akkor mutatok majd before-after képet:) Csináltam fürdőrucis fényképet, súlyt mértem, centiket mértem a kezdetekkor. Úgyhogy lesz összehasonlítási alap. Bár igazából nem kilót akarok fogyni, mert úgyis izmosodni fogok a zsír alatt, szóval ez nem mérvadó:) Azt szeretném, hogy a tükörbe nézve elégedett legyek magammal, és büszke legyek magamra, hogy a saját akaraterőmmel sikerült ezt elérnem.

Ami még fontos: anya tiszteletben tartja a döntésemet és támogat, érdeklik a diétás receptek, és ő is törekszik a pékáruk száműzésére, igyekszik nem inni cukros innivalókat, sportolgat. Szóval ő inkább kíváncsi a dolgokra, és ami tetszik neki, azt sztem át fogja tenni a saját életébe is:) Ami jó, mert ezzel az ő egészségét is javítjuk, ami azt jelenti hogy még jóóó sokáig az egészséges anyukám lesz! (nagyon remélem!) Tesóm abszolút támogat, bár neki a sport a mániája, az étrend annyira nem érdekli. A barátok egy része furán néz rám, hogy minek, a másik része támogat. Van aki csak megérti, hogy most ez van, de szerintem nem lát benne értelmet:D

És ami még fontos: drága mulatság az egészség. Mert mindent magamnak veszek meg, és többször tízezer forintot költöttem már kajára, kondi bérletre, fehérjeporra (persze mindenből most vettem először, ezért volt olyan nagy kiadás, de pl. a kakaópor például hónapokig elég lesz) DE! Ugyanígy elmegy a pénz, ha a suliban veszek egy csokit, aztán egy szendvicset, aztán fél liter Nestea-t, aztán egy capuccinot, majd hazaérve egy mirelit pizzát betolok. Ez összeadva kb. 1600 ft + az egészségem tönkretétele, minimális vitamin és ásványi anyag bevitel mellett. És megmerem kockáztatni, hogy egy napi egészséges kajám sem kerül többe, mint 1600 ft. Majd egyik nap kiszámolom:D 

Remélem annyira nem untatott titeket ez a bejegyzés, nyilván akit érint a téma, annak érdekesebb, akit meg nem érint, az azt se tudja, hogy miről hablatyolok:D (3 hete még én is kikerekedett szemekkel meredtem volna arra, aki azt mondja hogy számolja a szénhidrát bevitelét. Mert miért kell azt számolni? Miben van? Hízlal? Vagy mi?:D ) De már utána olvastam sok dolognak, kezdenek kitisztulni a dolgok. Én csak annyit tudok biztosra, hogy jól akarok kinézni, és ezért teszek is. Hihi majd nézzenek meg a lebeszélők meg hitetlenkedők 3 hónap múlva:DDD Hajrá lányok nektek is a mozgásban, az senkinek se árt:P És ti azért egyetek pizzát meg sütit, mert azért az jó és hiányzik:D 

Na az előző bejegyzés panaszkodós volt, most mindenre keresem a megoldást és próbálok is tenni értük. Ami a legfontosabb: hétfőtől diétába kezdek, napi ötszöri, normális étkezéssel, csak mindenből a kalória/szénhidrát/cukor szegény változatot kell beletennem. Főzni fogok magamra, és ha tartom a diétámat, szerintem a 23 év legkiegyensúlyozottabb és -egészségesebb étkezései következnek majd be az életemben:D Mellé heti ötször kellene sportolni, 2 futó és 3 súlyzós edzés kellene. Jövőhéten el is megyek a "közeli" (kocsival kb 10 perc) edzőterembe, beiratkozom és rávetülök az edzőbácsira, hogy szánjon meg és segítsen embert faragni belőlem. Vettem új konyhai digitális mérleget, rendeltem fehérje port, vettem HairClinic kapszulát, már kb. 3 hete használok Paula's Choice termékeket, amik szuperek. Elég drágák, de úgy látom, hogy sokkal szebb lett az arcom. Csak így tovább:D

Holnap vééégre találkozom a főnökömmel, és átbeszéljük, hogy mi hogyan lesz a köv. félévben. Remélem csupa jó dolgokról lesz szó, és olyan terület lesz az enyém, ami tényleg érdekel. Szeretném, ha sok időmet lekötné, most túl sok ez a heti 3 szabadnap:D És hogyha normális mennyiségű pénzt keresnék:) 

A szobám egyre szebb, csak még polcokat kellene beszerezni. De a visszapakolással haladok, csak mindent átnézve iszonyú lassú folyamat. Úgyhogy néha kész káosz a szobám, de már látom a fényt az alagút végén:D 

Pasi fronton a helyzet változatlan, de mondjuk úgy, hogy ne járok el "sehova", úgy igen nehéz ismerkedni:D Gábor hazajön jövőhét pénteken, ő nagyon be van már sózva, végül is 1,5 hónapja várja hogy újra együtt lehessünk...de azért mondtam neki hogy ácsi, mi azért még nem járunk és ezt ne is nagyon beszélje be magának mert nincs így. Lehet hogy így lesz, bár mondjuk kevést esélyt látok erre, mert ha 1,5 hónap alatt nem alakult ki bennem több, mint barátság, akkor sztem ez veszett fejsze nyele...

Ez a helyzet most, remélem ez a gödörből való kilábalás kezdete:D Ámen!

Valamiért most nagyjából semmi sem akar összejönni...pedig mindent nagyon akarok és úgy érzem, hogy sok dologért teszek is, mégis egy helyben toporgok, és nem jutok előrébb. 

A suli szar, borzalmas tárgyaink vannak, az elvárások néha irreálisak, és a legtöbb órán felmerülő témán 1 percen belül el tudnék aludni, annyira borzalmasak. És ebből még fél év van hátra! Shit...Itt van a munka...jelenleg most nincs. Hamarosan lesz, de egy hónapja nincs SEMMI jövedelmem (volt pár óra angol tanítás, de hát az egy havi tel.számlámat sem fedezte augusztusban), azt a pénzt élem fel, amit az elmúlt fél évben félre tettem. Nem egy kellemes érzés. Az álom munkahely, ahol dolgozni szerettem volna, nem tud fogadni, mert már van emberük (2013 tavaszi félévéről van szó). Úgyhogy most kereshetek másik szállodát/másik álmot. Annyira le kéne lépni itthonról, csak egyedül már nincs kedvem belevágni az ismeretlenbe. Mennék én nagyon szívesen, csak nem egyedül:S

A futásban sem érek el olyan eredményt, ami büszkévé tehetne:S Persze most jó sokat hagytam ki, és nem várhatom el, hogy 2 futás után lefussak egy félmaratont. De magamhoz képest is szarul teljesítek, egyáltalán nem vagyok megelégedve magammal:S Mást is kéne sportolni, mert csak szaladnak fel rám a kilók... 

Persze pasim még mindig nincs, futom a köröket olyan emberekkel, akikkel lehet hogy felesleges. Reménytelennek tűnik a helyzet. Pff bár az eddig is az volt. 

Áhhhh mikor jön már vmi JÓ????? Mármint valami olyan, aminek igazán tudnék örülni, és látnám, hogy megéri ez a sok-sok küzdelem a mindennapokban?! 

Csak hogy legyen vmi jó is: a szobám majdnem kész, és gyönyörű lett. Ami ebben a negatív, hogy alap dolgok is olyan drágák voltak (pl. festék, festés, szőnyeg, függöny), hogyha ezt tudom, elköltözöm itthonról és 3 havi lakbérre futotta volna ebből a felújításból:S Na de ha kész leszek a berendezéssel, akkor rakok majd fel előtte/utána képet:)

Milyen furcsa, még vége sincs a nyárnak, annyira hamar eltelt, de már a szeptembert várom:) Mióta hazajöttem Mallorcáról, rengeteg minden történt. 1 hét telt el azóta, de egy hónapnak érzem:D De mi is történt ezalatt az egy hét alatt? Voltam étteremben tesómmal és a férjével, ahol könnyesre röhögtük magunkat pl. jött a pincér, Ákos szerette volna elcsomagoltatni a kajáját, de ezt ilyen formában sikerült megkérdeznie: Eltartogatnátok nekem? :D Aztán megleptük anyáékat a reptéren, hát volt ledöbbenés és hatalmas öröm, anya sírt is:) Aznap volt 20-a, este elmentünk étterembe, jól bekajáltunk és bekoktéloztunk, itthonról pedig megnéztük a tűzijátékot:) Találkoztam Marcival, így elsőre sikerült 7,5 órát végigbeszélgetnünk (és innunk:D). Lett egy új tanítványom, akit 6 angol óra segítségével kellene felkészítenem a pótvizsgájára, mert meghúzták angolból...okos és értelmes lány, hamar tanul, de egy hét alatt nem lehet csodát tenni:( Voltam strandolni is, kétszer is:D Egyik nap anyával mentünk el, végre vezethettem Eprecskét, egész nap strandoltunk, fagyit ettünk, olvastunk, napoztunk, úsztam 1300 métert:) És volt még egy strandolás, de aznap elég pocsék idő volt:S 4 sráccal mentem, abból csak az egyikőjüket ismertem, hát érdekes volt:D A strandon még csatlakozott hozzánk két lány, az egyik egy butuska 16 éves lány volt, a másik egy modell kinézetű, tökéletes testű és elképesztően szép arcú lány, nem éreztem ám magam egy csúnya lúzernek, áááá...de aranyos lány volt amúgy:) Közben pakolom ki a bőröndöket, próbálok rendet rakni, sokat mosok, igyekszem besegíteni a háztartásban is:D Összeállítottam az órarendemet (nem lesz órám kedden és pénteken:D), írtam a volt főnökömnek, hogy mikor/hogyan tudok majd újra munkába állni. 

És hogy miért várom a szeptembert? 4-én indulunk kettesben tesómmal Horvátországba, egy gyönyörű négycsillagos szállodába:D Sohasem voltam még ennyire menő helyen (szállodában is csak 1-2 napot, kivéve amikor ott dolgoztam:D), itt van belső-külső medence, büféreggeli (van vacsink is, az is lehet h büféjellegű, arra nem sikerült rájönnöm). Sajnos szombat estére már haza kell érnünk, mert tesóm megy futóversenyre vasárnap. De szuper lesz, Opatija-ba megyünk, utána olvastam a helynek és hát nem egy unalmas kis tengerparti városnak tűnik:) Ha hazaértem, akkor el is kezdem a sulit, de ha minden igaz, akkor 14-én lelépek pár napra Madridba:) Ez még nem 100%, bár csak tőlem függ a dolog, vagyis, hogy akarom-e. Tanácstalan vagyok...hosszú és összetett történet, de a lényeg, hogy a Mallorcán megismert magyar sráccal mennék, vagyis ott találkoznánk, mert ő még mindig kint dolgozik. Kint egy kicsit összejöttünk, azóta is rengeteget beszélünk, kicsit olyan, mintha járnánk (távkapcsolatban...), és szeretnénk elmenni Madridba. Viszont én egyelőre nem tudom, hogy mit akarok tőle, mivel összesen 4szer találkoztunk, igaz, hogy sok órát együtt töltöttünk már, de azért én erre még nem tudok alapozni. Ő igen, ő biztos abban, hogy velem szeretne lenni. Szóval át kell még gondolnom, hogy bele merjek-e vágni Madridba. Az tuti, hogy szuperül ellenénk, de hogy utána mi lesz, azt nem tudom garantálni. De ezt a napokban el kell döntenem:D

De még mi lesz szeptemberben?:D Felújítjuk a szobámat, vagyis kifestjük, rendelek ebay-ről egy gyönyörű cseresznyefa virágos falimatricát:) Na meg egy csodaszép ékszertartót, lesz új szőnyegem és függönyöm, úgyhogy nagy változások lesznek. Sokkal letisztultabb szobát szeretnék, a mostani 6 éve ilyen:D Szeptember végén pedig a közös futóversenyünk lesz tesómmal, amire már bőszen gyakorlok, nekem csak 4 km-t kell lefutnom, ami már nem okoz gondot, csak az időt kéne nagyon levinnem. De addig még több, mint egy hónap van:) Szeretnék elkezdeni edzőterembe járni/tornázni, mert kint azért sikerült picit meghíznom:D Sokat fogok bulizni is, mert hazajönnek a barátnőim Cannes-ből, meg hát elkezdődik a suli, szóval lesznek bulik is:D És meg fogom venni az új laptopomat...kész anyagi csőd ez a szeptember. De alig várom már, hogy itt legyen:) 

Mióta kint vagyok Mallorcán, csak arra vágyom, hogy hazamehessek és végre megtalálhassam azt, akivel boldog lehetek. Tudom, hogy kb. két éve otthon is ezen nyígok, de valahogy annyira hiányzik itt kint az otthoni szerelem, hogy az kb. fáj. Nem értem, hogy miért jött ez itt most elő, itt is ugyanolyan seggfejek a srácok, mint otthon, ugyanolyan mocskos szemét az összes, aki pedig nem, az úgysem engem akar/egyáltalán nem tetszik. Istenem miért olyan nehéz magamnak pasit találni? Mindenki másnak elég jól megy, és nem senyvednek hónapok óta pasi nélkül. Elhatároztam, hogyha hazamegyek tényleg bevetem magam a társkeresésbe, és próbálom kihagyni a netes vonalat, és élőben több sráccal megismerkedni. Hátha:D Ennyi ember veszi jól ezt az akadályt, talán nekem is menni fog hamarosan:)

Csak gondoltam leírom nektek mi is van:D

Ugye az első buli előtt ittunk rendesen, én is van voltam kicsit baszva, mindenki más is, aztán elmentünk táncolni az egyik sráccal, és hát olyan jól alakultak a dolgok, hogy smárolás lett belőle. November óta nem smároltam senkivel!!!!!! Aztán kézen fogva sétáltunk, puszit adott a fejemre, meg tök cuki volt. De ennek már nem dőlök be:D És a többiek előtt is simán megcsókolt, pedig nem akartam h mások lássák, nem kell a pletyka meg h mekkora lotyó vagyok. Dehát részeg voltam, mit tehettem:P Aztán a napfelkeltét az ő karjaiban fekve néztem, és simogatott meg ölelgetett, olyan jól esett. De mondtam neki hogy nincs szex....mondta hogy persze megérti...

Aztán feljött a szobámba, próbálkozott szegény, és mondtam is neki, hogy akarom én, de nem fogom megtenni, ebben biztos lehet:D Húztam az agyát, aztán megunta és egyszer csak bepipult és elment, köszönés-csók nélkül. Húú de mérges lettem rá. Másnap csak este láttam, de nem mutattam érdeklődést. Aztán az esti buliban persze szóba került...kiderült, hogy ez a lüke miután kiment az ajtómon, 15 percet várt ott, hogy mikor nyitom ki neki:DDDDD Hát mondtam hogy egy seggfej után nem fogok elindulni...és meg is értette. Sztem beszélgettünk vagy 2 órát, nagyon normális srác. Magas, vékony, nem túl helyes (nem az esetem), pösze:DDD, iszonyú nagy méretű ruhákat hord (miért???), de iszonyú aranyos és normális. Szóval tök sokat beszélgettünk, és kiderült, hogy csomószor félreértettük egymást, ezek úgy látszik határok nélküli dolgok:D De aztán a többiekhez már kézen fogva mentünk vissza. Kérdezte, hogy alhat-e nálam. Mondom igen, és tudja a szabályokat, úgyhogy ha próbálkozik kidobom a szobámból. 

Hát irtó cuki volt, alig bírtunk elaludni (csak fura volt a szituáció, nem azért mert zaklatott volna!). Állandóan a kezemet kereste, hogy megfoghassa, puszit nyomott a fejemre, simogatta az arcomat, meg ott, ahol ért (azt tudta, hogyha tiltott helyre nyúl, letöröm a kezét:D). Szóval irtó cuki volt:$ Aludtunk kb. 4 órát, ő ment dolgozni délre, de már 11kor fent voltunk, fetrengtünk, nem tudtunk aludni. De olyan édes volt:$ Nálam hagyta minden cuccát, egyik sarokban a cipője, másikban a zoknija, harmadikban a ruhái, a fürdőben a fogkeféje:DDDDD Zseniális. Nem tudom, hogy ma átjön-e. Közben meg tegnap érkezett egy srác, aki iszonyú helyes...és vááááááá....Na mind1 ki kell ismernem mindkettejüket, és akkor dönthetek. Milyen nehéz az élet:P

De hozzáteszem h november óta tényleg senkivel nem voltam együtt sehogyan sem, szóval ez hatalmas haladás nálam:$ Meglátjuk mi lesz:)