Nem gondoltam volna, hogy én még lehetek ilyen szerelmes. Hogy ennyire odaadom majd magam valakinek, mindenestől, hogy van olyan ember, akivel legszívesebben életem minden áldott percét együtt tölteném és még akkor sem unnám meg. Menthetetlenül szerelmes vagyok, és a legjobb érzés szeretni egy olyan embert, aki önmagamért szeret. Hihetetlen, hogy ezt mennyit kerestem, mennyit küzdöttem, mennyit kívántam, mennyit sírtam, mennyit csalódtam, mire eljutottam idáig. Arra ami most van, úgy vigyázok, mint egy hímes tojásra, és hálát adok azért, hogy így alakult az életem.
Minden reggel mosolyogva indul, mert ott vagyunk egymásnak, mert a másik szerelmes tekintetéből érezzük, hogy kerek a világ, megtaláltuk a helyünket. Egymás mellett, kéz a kézben, összeolvadt pillantásokban. Amíg ezt nem érzed, nem vagy szerelmes. Amikor majd ezt érzed, érezd magad a világ legszerencsésebb emberének :)
Utolsó kommentek